Túlvíz

Az úgy kezdődött, hogy nem kezdődött... Adott ugyanis egy céges képzés, amit minden, az én munkakörömet végző embernek el kell végeznie miután felveszik a céghez és ezt a tréninget évente egyszer tartják Cincinnatiben, a Prokter főhadiszállásán. Utoljára tavaly áprilisban volt ilyen alkalom és én nem mehettem, mert mindig csak az előző naptári évben felvetteket hívják meg. De eljött a pillanat és átdobtak az Óperenciás-tengeren túlra, hogy egy hétig anyacégünk emlőiról szívhassuk magunkba a tudást. Kb. 200 embert rántottak egybe a világ minden tájáról, ami ezekben az időkben meglehetősen bátor és tiszteletre méltó cselekedet.
A jó az volt, hogy igazából nem is kellett túl sok információt megemeszténi, mert sok aktív programunk is volt. Kétszer is volt alkalmunk piackutatásban részt venni, voltunk vacsorázni nagy emberenél, körbevittek különböző kutatóközpontokban és nem maradhatott el az esti partizás sem. Összességében nagyon jó esménynek bizonyult, sikerült néhány emberrel találkoznom, akikkel csak telefonon beszéltem eddig és új embereket is megismertem.

Viszont ha már itt vagyok, kihasználom az alkalmat, hogy körbenézzek a Lehetőségek Hazájában és magamba szívjam a szabadság illatát.
Kérem szíveskedjenek vigyázni, az első megállónk Chicago lesz.