2009. március 17., kedd

Megérkezés a Szeles Városba

Nostehát a tréning befejeztével elhagytuk Cincinnatit, hogy a szabadság talajára léphessünk Chicagoban. Jópár ember töltötte ott a hétvégét, így szerencsére társaságban nem volt hiány. Nagyon sok élmény ért ebben a városban és mind egyöntetűen pozitív volt. Igazából meg is szerettem ezt a helyet és nagyon szívesen visszajövök még ide a jövőben, ha alkalom nyílik rá.


Az első meghatározó élményem meglehetősen szürreális volt. Este fél 10 körül értem be a városba és első dolgom volt eltévedni. Teljesen megzavarodtam a hálózatos utcarendszerben és iránytűm nem lévén eltartott egy ideig míg behatároltam, merre az arra. Utána is érdekes élmény volt a sötétben, nyomasztó magasságú épületek között bolyongani, kicsit a Belleville randevú című rajzfilm hangulatára emlékeztetett. Különösen, hogy egy börtön mellett is elvezetett az utam, ami Chicago belvárosához méltóan szintén egy felhőkarcoló volt. (lásd alant)

De gond nem volt, az üres taxik lelkesen villogtak és dudáltak, hogy felhívják magukra a figyelmemet, de mivel amúgyis csak 10 perces séta volt a hotel, inkább csak érdeklődéssel figyeltem a helyi folklór eme gyöngyszemét.
Este még találkoztam a többiekkel, hogy egy-egy előételt elfogyasztva teljesen jól lakjunk és felkészüljünk a másnapi folyófestési projektre.

Nincsenek megjegyzések: